Szívfrekvenciakontroll sinus ritmusban és pitvarfibrillációban

Dr. Borbola József

Az orvostudomány hosszú története során csak az elmúlt években igazolódott az a koncepció, hogy a sinus-ritmus frekvenciája – egy bizonyos határon felül – „minél lassúbb, annál jobb” a hosszú távú cardiovascularis halálozás szempontjából. A sinus-csomó modulátor (ún. „f” csatorna szelektív gátló) ivabradinnal végzett kutatások, nagy nemzetközi vizsgálatok (pl. Beautiful-vizsgálat 2008,2009) eredményei arra utalnak, hogy coronaria-betegségben, anginás panaszok, csökkent balkamra funkció kapcsán a magas nyugalmi pulzusszám (>70/min sinus frekvencia) fokozott cardiovascularis halálozási kockázatot jelent. Ez a fokozott kockázat a beta-blokkoló kezelésen felül adott angianginás, antiischaemiás és más, ún. pleiotrop hatásokkal is rendelkező ivabradin terápiával jelentősen és biztonságosan csökkenthető.

A pitvaribrilláció („delirium cordis”, 1876) a leggyakoribb felnőttkori tartós szívritmuszavar, amely a 21. század egyik új epidaemiája. A pitvarfibrilláció kezelésének egyik alapelve az ún. optimális kamrafrekvencia kontroll biztosítása a per os anticoagulans kezelés mellett, ha a sinus-ütem fenntartása nem lehetséges, vagy bizonyos veszélyeket jelenthet a sinus-ritmust fenntartó, nem pitvarspecifikus antiarrhythmiás kezelés mellett.

Nyomtatható verzió